Tavaly történt, hogy a menyasszonyommal lakást kerestünk, mert úgy voltunk vele, hogy ha már össze tervezzük kötni az életünket, akkor ideje egy ténylegesen közös bázist is kialakítani. Nagyon sokfelé nézelődtünk, elsősorban itt, a fővárosban, de egy idő után kénytelenek voltunk belátni, hogy nem leszünk képesek az általunk szabott árkategóriában nekünk megfelelőt találni, úgyhogy a figyelmünk a külváros, majd pedig a környező települések felé orientálódott. És ha már így alakult, akkor miért ne újítottunk volna mást is? Az ingatlanosunk szerencsére nem csak a házzal, hanem a motorjogositvany.com/kategoria oldal megmutatásával is hozzájárult, hogy teljesen új életet tudtunk kezdeni. Persze jelentős részben szerencsénk volt, de miért nem lehetne legalább néhányszor mázlista az ember az életében?
Tehát a külsőbb gyűrűkben, majd pedig a városhatáron kívüli településeken folytattuk a keresést, miután a belvárost feladtuk. Szomorú felismerés volt, elismerem, mert nem volt rossz mindösszesen húsz percet utazni reggelente munkába, de igazság szerint a tudat, hogy már ténylegesen otthonról és nem egy albérletből járok, kárpótol. A menyasszonyom akadt rá arra az ingatlanhirdetésre, ami végül a nyertes lett, bár az én ízlésemnek kicsit talán már túlzottan kívül esett mindentől. De úgy voltunk vele, hogy muszáj adni neki egy esélyt, mert ha ezt is veszni hagyjuk, akkor soha az életben nem fogunk másikat találni. Felkerestük a helyi ingatlanügynököt aki árulta, és megbeszéltünk vele egy időpontot, hogy mikor tudnánk megnézni. Sose gondoltam volna, ahogy az ipse több fronton is megváltoztatja a napjainkat, de az élet ilyen kiszámíthatatlan.
Tehát mi rendesen megérkeztünk a házhoz egy kicsit korábban, mint aq megbeszélt időpont, hogy kívülről is alaposan szemügyre tudjuk venni. Igazából nem volt benne semmi különleges vagy varázslatos, úgy voltunk vele, hogy majd mi azzá tesszük. Egyszer csak befutott az ingatlanügynök, de meglepő módon nem egy elegáns autóval, öltönyben, hanem motoron, bőrdzsekiben. Egy kicsit meg is rökönyödtem, mikor levette a bukósisakot, majd odalépett hozzánk kezet nyújtva és közölte, hogy vele beszéltünk. A lényeg, hogy pontosan megérkezett, még ha zajos is lett kicsit a belépő. De valahogy megigézett a gondolat, hogy még egy ilyen munkakört is el lehet látni motoron, nem kell feltétlenül állandóan finomkodni.
Ezt követően körbe mutogatta nekünk a házat, mi pedig első körbejárásra úgy éreztük: megtaláltuk, amit kerestünk. Mondtuk is az ingatlanosnak, hogy másnak már ne mutassa meg, mert igényt tartunk rá. Nagyon örültünk mindannyian, mert mi megtaláltuk az első közös házunkat, az ingatlanos pedig el tudott adni, vagyis jutalék jár neki. Mindenesetre a végén még megkérdeztem tőle, hogy nem okoz-e gondot neki a motorral járkálás, de vidáman annyit mondott csak, hogy ha ide szeretnénk költözni, akkor lehet, hogy nekünk se ártana egy. Az egyik névjegykártyája hátuljára fel is írt egy webes elérhetőséget, az volt az a bizonyos motorjogositvany.com/kategoria oldal, és odaadta nekem azzal, hogy itt mindent megtudhatok, ami ezzel kapcsolatban szóba jöhet, érdekelhet, érdemes tudni. Én köszönettel elfogadtam, és eltettem későbbre, mert most éppen mással voltunk elfoglalva – örültünk a háznak.
A pénzügyeket és a költözést elég simán lerendeztük, viszont igazat kellett, hogy adjak a vagány ingatlanosnak: az idő előrehaladtával valóban rá kellett jönnünk, hogy itt bizony nem biztos, hogy boldogulni fogunk egy ügyes, jól manőverezhető kis motor nélkül. Úgyhogy előkerestem a kapott névjegyet a motorjogositvany.com/kategoria linkkel, és elkezdtem utánaolvasni a dolgoknak, kicsit oktatni magam a témában. Szépen, részletesen le volt írva minden, amire csak szükségem lehetett, kategóriák, előre lépés, lépcső a motorok között, úgyhogy máris sokkal többet tudtam, mint mielőtt egyáltalán belekezdtem volna. Szerencsére helyben van is egy autós-motoros iskola, úgyhogy nem kellett ezért külön a városba szaladgálnom sem.
Most ott tartok, hogy már csak a gyakorlati vizsga van hátra, és ha azon túl vagyok, akkor meg is lesz az első motoros jogosítványom. Ha sikerül, akkor veszünk egy ügyes kis motort falun belül furikázni, bevásárolni, és hosszabb távon, ha ügyesedek és egy felsőbb kategóriát is leteszek, akkor akár a munkába is ezen járhatok, sőt, a kedvesemet is el-el szállíthatom ide-oda, mert mennyivel vagányabb motorral érkezni, mint busszal?